Chapter 19.- Petri György nyomában

Chapter 19.- Petri György nyomában

Nem a csésze, a Tea vagyok.
Alaktalan, formátlan, csendes.
Kitöltöm a kancsót, a csészét;
Drága edénykém bármely részét.

Édesítenek, ha keserű vagyok,
Mézzel, cukorral néha kanalat is kapok.
Tejjel higítva gyorsabban hülök,
Télen-nyáron hip-hop eltűnök.

De dobog a szív és lüktet a fej,
S nincs a világon oly hely,
Hol fel ne forrjak,
Dühvel, lobogva, sípolva fújjak:

S utána megnyugvás-mosoly,
Emberi szívekben béke honol,
Adok ötletet, szíveket, vágyakat százat...
Nincs hely -hol ne élne-e imádat.

S ne értenék másképp mit akar:
E csésze Tea: - Ugyan kit zavar?
Forrva, lobogva, hevesen üvöltök,

S mégis mindenki azt hiszi;
benne örömmel eltűnök.

2014. november 14. Veszprém