Boráros-Dózsa
Két
hely,
mégis,
egy
nekem
A
Borárosi „rengeteg”,
melyben
még most is elveszek,
a
Dózsa sikító szirénái
és
mégis
sötét fényei,
felvillanak,
nekem,
neked.
Emlékszel?
Sokszor,
kinevettük
csak,
Boráros-Dózsa
egy
számunkra,
ezt
nem feledem,
egy
nekem,
neked.
A
Borárosi teázások, kávézások,
a
Dózsa belső
udvara,
és
romos falai, mellyel
kávé
gőzét itattuk,
egy
nekem,
neked.
A
Városligeti séták,
a
Duna-parti elmélázások,
egy
nekem,
neked.
Beszélgetések,
nevetés,
szomorkodás,
mérgelődés,
ahogy
egymás mellett,
éltük
meg a Budapesti életet,
egy
nekem,
neked.
„Boráros-Dózsa”
csak
egy vagy!
Nekem,
Neked!
Egy
szép emlék!
2015.02.01
Zsigmond
Előd
Zsolt
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése